2008.05.17. Szeged, Garabonciás: Vastrabant, Molotov Koktél, Zord
Tizenegytől a Deko Tv számára forgattunk. Igen-igen, az valami divatcsatorna. Vagy inkább ilyen mindenes, praktikus? Nemtom. De nem kell aggódni, nem mi kezdtünk el divatolni hirtelen! Laló görlfrendje, - vagy szelerme, ki hogyan szeretné hallani a titulust - Barbro ilyen ruhatervező, kreátor, dizájner vagy mi. Rajta keresztül, általa, vele vagy éppen tán miatta kerültünk képbe. Olyan jellegű összefonódással, - a már említett párkapcsolatosdin kívül - hogy Ő tervezett a banda számára, részére, nekije öltözékkiegészítőket, hogy szebbek és dizányosabbak lehessünk a színpadon, pl. a korábban említett, de időben későbben bekövetkezett Metalchamp-en. Persze kizárólag a zenekar hivatalos színeit, a trabant(libafos)zöldet és a feketét felhasználva. Fekete ingzetünkhöz gyönyörű nyakkendőt és pompászöld lábbelit, egészen pontosan tornacipőt készített. Tulajdonképpen, vagy legalábbis részben ezek megtervezéséről és kivitelezéséről szól a filmecske, s ennek okán szerepelünk benne mi is, mint tulajdonképpeni megrendelők. Nagy kaland volt. Nagyon jófej volt a stáb s tök jó, hozzánk illő módon és mértékben beteg ötleteik voltak. Rögzítettünk autóból kiszállást, lakásműhelybe érkezést, ruhapróbát (nyakkendőkötést), dumapartit vendégművésszel, aranylemez-átadást és szabadtéri lépcsőn elkövetett vágóanyagot is. Arnie volt a sztár. Eszelőseket mondott (mint tudjuk, ritkán szól, de akkor nagyot) és kézen állva jött le a lépcsőn. Szájtátva bámultuk.
A móka nem is tartott tovább fél háromnál. Ez csak azért érdekes, mert elvileg négykor indulnunk kellett volna Szegedre. Hazafutással, újra összegyűléssel együtt lett belőle fél öt. No problem.
Az úton mondhatni nem történt semmi. Unalmas figurákok vagyunk. Mindenki tudja ezt már rég. Unjuk is egymást rendesen! Atival együtt öten voltunk, mégis viszonylag beállt a csend. Én az előző napi eseményeket vetettem papírra, ha már nethez nem jutottam, Laló és Arnie pedig a győri út fáradalmait próbálta ablaknak dőlve kipihenni. Papírom fogytával magam is csatlakoztam hozzájuk.
Szeged előtt ébredtem s lassan mindenki más is. A Garabonc megtalálásában a Fade Out dobos Jenő segített telefonos koordinációval. Sőt bringával elénk is jött. Egy kicsit. A biztonság kedvéért.
Mi voltunk az elsők. Aztán kisvártatva befutott Miskolc thrash hordája a Zord. Egyedül sz estét nyitó Molotov Koktélnek nem akaródzott befutni. (Zárójelben jegyezném meg, hogy a MK név szerintem nem a legjobb, és pláne nem a legeredetibb választás. Kb. minden harmadik faluban van vagy volt, esetleg lesz ilyen nevű csapat...)
Koktélunkra várva megkóstoltuk a helyi főzésű (Szögedi) söröket és pizzákat rendeltünk. Meg bosszankodtunk. Legfőképpen én. (Abban úgyis jó vagyok.) Aztán befutottak az ifjak, összeállt végre a színpadon a cucc és mégsem csaptak a lovak közé. Pedig több, mint félórás csúszásban voltunk már. Ami csak azért izgalmas, mert tízkor abba kell hagyni a zajos csintalankodást a lakók miatt. (A Garab egy hatalmasra sikerült családi ház földszintjén lakik valahol Szeged széle felé. Sokkanapés, fotelos, kellemes, hangulatos, de korán csendrendelős intézmény.)
Persze, nem bírtam megállni és megkérdeztem, hogy mikor is akarják kezdeni a hacacárét. Szerencsére rövidesen el is kezdték a dugók okozta késés miatt rövidre szabott műsorukat. Bluesos és punkos hatásokat egyaránt felvonultató rock muzsikot toltak. És nem is rosszul. Aztán jött a Zord. Illetve csak jöhetett volna. De nem. Nem tudom, pontosan miért. Szúnyogokkal viaskodtam odakinn. Próbáltam nem etetni őket. Tennem véremmel. Meg azt csodáltam, ahogy Dávid a szálldosó denevérekkel játszik, apró köveket dobálva fel a kis butáknak, akik bogárnak vélvén azokat, le-lecsaptak rájuk. Talán Deniék (Zordének) pizzájának befutása is késleltette a kezdést. Csak az biztos, hogy ők is derék csúszással rövidítették játékidejüket s egyúttal sajnos a miénket is.
Irgalmat nem ismerő metaljukkal azonban már nem tréfáltak. Hangosak és zordak voltak. A bőgős egy erősen sportos alkatú (kigyúrt), szőkített harcsabajszú (vagy szakállú?) fickó mindenkit az ex-pankrátor Hulk Hoganre emlékeztetett. Színpadi megjelenése és játéka is igen kemény és feszes volt. A thrash sose volt igazán az én műfajom (közismerten dallamhívő vagyok), ezért meg a szélsőségesnek ható hangerő miatt csak mérsékelten tudtam élvezni az egyébként, főleg Deni konfjai és a srácok lelkesedése miatt közönségbarát bulit.
Aztán jöttünk mi. Gyorsan, fürgén, ahogy szoktunk. Lehet, hogy lusták vagyunk vacakolni a beállással? Vagy szarunk rá? De az sem kizárt, hogy ügyesek vagyunk!!!
Nagyon úgy tűnt, hogy mi arattuk a legnagyobb tetszést. Az egybegyűltek szinte kivétel nélkül jól látható mozdulatokkal élvezték a dínomdánomot. Még a pult népe is. két skac bevallottan a klip miatt tolta el a arcát és hallójáratait a bulira. Nem hiszem, hogy megbánták volna, hisz igen szorgosan bólogattak. De a többieket sem kellett félteni. Mindenki lelkesen és hangosan hozta tudtunkra, hogy jó a buuuuulííííí! Bár maroknyian voltunk, igazán faszán éreztük magunkat. A szabott időkereten belül. Sőt azon is túl, bár akkor már hangszerek nélkül.
Nagyon összepajtáskodtunk a helyi, Betonkeverő című rággyóműsor prominens személyiségével, VT dalok éterbéli népszerűsítőjével, Balázzsal és a volt Baby Bone, ma Feedstuff (jó kis stoner zúzás) gityós Lukács Lacival. Invitáltak bennünket együttivásra (ezt nagy respekttel elfogadtuk), ottalvásra és reggelig tartó bulizásra. A Bolyhos nevű vegyes lé, meg kell hagyni, kellemes itókának bizonyult. És a Szögedi serek ízével sem volt gond. Lacitól kaptunk ágyas páleszt az útra (milyen jól is jött az másnap a gyomromnak...) és persze mindenki visszavár bennünket ősszel egy népesebb, de hasonlóan fílinges partira. Ki nem hagynánk! Jesssz!
Haza. Lajos újra és hangosan élvezte, méltányolta, hogy nem neki kell vezetnie. Főleg így, hogy már be is volt folyásolva némiképp. Gyorsak voltunk. Meg álmosak is. Dávidnak meg még Gödöllőre is menni kellett asszonyt gyűjteni. A élet nem babos torta. Rokk!
Dél-alföldi élményhegyek
2008.06.03. 00:00 Samu (VT)
3 komment
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
https://vastrabanttolas.blog.hu/api/trackback/id/tr92500738
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Norb 2008.06.03. 19:00:18
Végre vmi jó is történik a trabival! Már aggódtam, hogy a népet beoltották ellenetek! /aztán lehet, hogy szögedébe nem jutott a vakcina/
Ha más nem lesz eladlak titeket magatoknak, és még kerestek is rajta, meg én is :)
Ha más nem lesz eladlak titeket magatoknak, és még kerestek is rajta, meg én is :)
Samu (VT) · http://vastrabant.hu 2008.06.04. 09:19:10
Jah. Mindég tetszünk a egybegyűltek jórészének, csak mindég más mennyiségnek és nem ilyen egyöntetűlegesen.
Sajna nincs pénzünk zenekart venni. Még akkor se ha keresnénk rajta...
Sajna nincs pénzünk zenekart venni. Még akkor se ha keresnénk rajta...
Lí · http://kaunis.blogol.hu 2008.06.12. 17:00:42
Szeged... lassan eljuttok már Szekszárdra. :D
