2007.11.28. Budapest, Lompos Farkas: The Raw Tribe, Vastrabant
Jól indult a napom. Melóba menet Hajas bácsi (HM.hu) megállapította, hogy a páfránypockó kabátomban, az arabus sálamban, vállamon a szárazfával úgy nézek ki mint egy művész. Pedig igazi vész vagyok. :)
Egy meg nem hirdetett eseményre volt jelenésünk a koraesti órában, nem messze a Keletitől. Apró félreértés miatt mi csak előző nap szereztünk tudomást arról, hogy játszanunk kéne, így nyilván sehol, semmilyen formában nem lekrámoztuk a dolgot. A honlapra azóta se került fel.
Jah, a Lomposéra se. :)
Bár megint késtem, minden igyekezetem ellenére én voltam az első. Már kezdem unni. Rendeltem egy sört a mosolygós, bögyös pultoscsajtól, majd elhevertem az egyik sarokban és szemügyre vettem a helyet s a jelenlévőket. Elég kicsi, pince- vagy barlangszerű műintézmény a LF, színpad és zenekar elhelyezésére alkalmas méretű szabad placc nélkül. A dizájn erdőt és kék eget idéz. Valamint a No megállj csak!-ból ismert farkas testvére mosolyog ránk innen-onnan. A vendégkör konszolidált, vacsorázó, harmincpluszos korosztály. Hat fő. Hozzám közelebb két kellemesen gömbölyű, mellben igen erős hölgy, akik hamarosan távoznak, midőn kiderül az is, hogy az erősen dekoltálton szoknya van és az alatt formás lábak. A távolabbi asztalnál úgy tűnik, munkatársak - az elejtett szófoszlányokból közlekedési dolgozónak vélem őket - ünnepelnek valakit vagy valamit. Pezsgővel. És munkahelyi sztorikkal.
A lassan kortyolgatott sör utolsó harmadánál beesik Ati, aki a bulit kötötte és felhomályosít, hogy a Törzs fiai ma nem adnak műsort, mert fősámánjuk hangját vesztette. Nekünk kellene egészestés műsort adnunk. Mondom, majd táncolunk. Vagy ha hagyja a kétharmad, akkor hosszú átkötőszövegeket mondok. Ha lesz kinek. :)
Lecsorognak a késők. Lelomolunk, felállítunk, összeszerelünk. Itt sincs miki. Meg állványzat se. Kéne hozni. Közben befut két arc (Ati ösmerősei), akik filmesek, klipgyártásról tárgyalunk és ötletelünk velük. Laló félrehúz a tulajjal és megegyeznek, hogy érdeklődés és mikrofon hiányában elmarasztaljuk az egyfellépősre redukálódott lompos fesztivált.
A góré (sajnos a névmemóriám nem teszi lehetővé neve felidézését) jófej, meghív bennünket vacsira, ha már se buli, se gázsi. Lajos áfonyás rántott camembert, Milu valami sertésbordát, Bernike Milu savanyúságát, én meg somlóit hamizok. Fincsi.
Búcsúzóul röhögünk Vanessa (a 15 éves kisbusz, ha valaki még nem tudná) mellett egy keserveset a helyzet iróniáján, világot rengető izéségén, aztán oszlásnak indulunk.
De nem fel!!!
Közel a Blama Lujza térhez
2007.12.06. 14:22 Samu (VT)
Szólj hozzá!
Címkék: zene rock koncert beszámoló izé metal élmény show elmarad vastrabant blama rocknroll
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
https://vastrabanttolas.blog.hu/api/trackback/id/tr36246336
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.
