2008.06.23. Budapest, Filter: Na&akkó'?!, Vastrabant
Ez fasza volt. Őszintén szólva nem számítottam ennyi emberre, ilyen fogadtatásra. De úgy is fogalmazhatnék, hogy nem ilyen fogadtatásra számítottam. A legmeglepőbb a két trúmetalfan cimborám Somakoma és Bistyákbá véleménye volt. (Na jó, kicsit azért bíztam valami kedvező visszajelzésben.) Som egyszerűen zseniálisnak, Lac pedig, kérdésemre, hogy
- Azért szórakoztató volt?
- Igen az, de nem ez a jó kifejezés, mert hatványozottan az volt. - göcögéssel válaszolt. Ez azért megnyugtató. Lévén, hogy kevéssé az ő műfajuk, amit tolunk.
Az egész úgy kezdődött, hogy pár nappal az esemény előtt datafixálódott az ügy. Legalábbis az a része, hogy mi is jelen leszünk. Ha jól tudom. Bár nyugodt szívvel állíthatom, hogy elég kevés információval rendelkezem a buliról, még így utólag is.
Nem annyira feledékenységemnek (de annak is), mint inkább lustaságomnak köszönhetően a gyárban csak az aktualitás napján hirdettem meg és ki a rendezvénytet. Páran ígérgették, hogy eljőnek, velünk izzadni, de nem így történt. Nem lepődtem.
Somával randiztam a Lujzametrónál, hogy Tekézzünk, aztán együtt vonuljunk által a szűrőbe. Muszáj volt már meglesnem a hírös Tekét, amiről annyit regélnek. A hely szerintem átlagos, kerthelyiséggel (oda nem jutottam ki, asszongyák tele volt) és ahogy elnéztem, jobbára rokkerokkal. Megittunk egy sört, összeszedtük a Lacit (nem pont ebben a sorrendben) és átvonultunk. Persze útközben venni kellett a két szomjas teve miatt újabb pánczélosokat, amiket természetesen nem lehet levinni a pinyóba, ahol várakozásommal ellentétben 680 fok és 115%-os páratartalom fogadott. Gyorsan meg is lett az esőerdő hangulatom: izzadtam, mint inka a domboldalban.
Kinn a padon, esti hűsben fogysztottunk és adomáztunk, jobbára Lac változatos nőügyeit középpontban tartva. Már érkeztünkkor szerencsésen lemaradtam az első zenekarról (alulinformáltságom bizonyítéka, hogy a nevüket sajnos még mindig nem tudom), mely állítólag olyan halkan nyomta kellemes bárzenéjét, hogy a függönyön túl nem is lehetett hallani, hogy játszanak. Sajnos a Na&akkó?!-ból sem sokat láttam hallottam, (társasági életet éltem) bár ők azért átszűrődtek valamelyest. Vagy ilyesmi. Az azonban kiderült, hogy az új aranyos, kis énekeslány nem oly bátortalan, mint elődje, hisz ha jól láttam Diszkóvágásunk alatt még táncizott is kicsit hátul a félhomályban...
Megkaptuk a színpadot és a cuccot (semmit kellett vinnünk, lustaságunk überfokra kielégítve), amiért a meghívással együtt köszönet a Na&akkó?!-nak, (hú de nem egyszerű leírni a nevüket. Azannyáját nekije) és bele akartunk vágni. Csak a Lalónak szánt erősítőbe belebújt a kisördög. A technika őr döge. Lecserélték. Na nem az ördögöt, hanem a erőlködőt. Jobb lett. Mármint a megszólalásunk. Lett benne gitár. Így se folyamatosan, mert néha-néha kihagyott, de azért tolhattuk.
Antilemezbemutatót vagy következőlemez-bemutatót tartottunk. A Told be! mindössze két dalát sikerült az improvizionált műsörbe bepasszíroznunk. De jó volt. Aszonták. Úgy szakadt rólam a víz, mintha kéccász kiló lennék és még futnék is hozzá. Na nem is álltam tétlen, de akkor is! ennyi sós vizet egy testen...?
Úgy tűnt szórakoztattunk és szórakoztunk is. Meg versenyt párologtattunk. Habtestünk pórusain keresztül... Szerintem mi nyertünk. Bár üldögélő felek ellen nem túl nehéz...
Következik a következő. 07.19-én Pesten. Úgy néz ki, hogy a Gödörben. De lehet, hogy a Filterben. Vagy mindkettő. Na ez utóbbi azért muris lenne...
