2007.11.08. Budapest, After Music: Pilum, Silent Noises, Vastrabant

    Megint szép napra virradtunk. Nem esett, csak fújt, de legalább kellemetlen, csípős, hideg szél tette mindezt. A nap eltelt nagynehezen és kicsit kétkedve, de bizakodva vártam az estét, hátha kompenzálja hétközi (csütördög) napot az az apró figyelmesség, hogy a buli ingyenes.
    19:00-kor még természetesen sehol senki. Már persze az 1-2 muzsikus kollégától eltekintve. Bíztam. Persze voltak fennforgások a ki mit tud a mikorkezdődik és milyensorrendbenjátszunk kérdések körül, de megkötögettük a kompromisszumokat és eldöntetett.
    Kicsivel fél kilenc előtt Menyusék (Pilum dobos) belecsaptak a unplugged grándzsba és ritmikus dőlöngélésre késztették az ülő-álló jelenlévőket. Fílinges, derbukával fűszerezett muzsikájuk viszonylag könnyen befogadható. Ati hatalmas átéléssel énekli a valószínűleg többnyire általa szerzett dalokat, ez a hatalmas lendület azonban azt eredményezi, hogy igen gyakran mikrofon mellé... Ezt meg is említettem neki. Abban maradtunk, hogy fejmiki a megoldás. Azzal aztán ugrálhatna bátran. :)
    Közben frissen (a buszon) eszkábált szövegzetemmel dicsekedtem, mely nem mentes némi erotikus tartalomtól sem és mondhatni osztatlan sikert aratott. Barbró pl. harsány kacajjal jutalmazta a benne rejlő szellemet. Remélhetőleg lesz belőle VT himnusz...
    Silent Noises-ék kicsit sokat vacakoltak a felpakolással és a beállással, félő volt, hogy ez a mi műsöridőnk rovására megy majd. Szerencsére nem így történt, alig pár percet csúsztak csak. Zenéjük egy elég markáns, alt-mezzo énekhangú hölgyeményre valamint borult, néhol lebegős, elvont témákra és modern metalos zúzásokra épül. Ha jól hallottam, ugyanis épp megérkeztek barátaim, akikkel kényszeresen a pult oltárához járultunk és beszédbe elegyedtünk.
Kedvesek voltak, hogy felajánlották, bármiben segítenek majd, ha Nyíregyházán játszunk. Köszi srácok!
    Aztán fellopóztunk az emelvényre és ha lehet, hangosabbak voltunk, mint a csendes zajok, (kedves kolléganőm panaszkodott is másnap némi, remélhetőleg nem maradandó halláskárosádásra,) pedig ők is odacsavarták rendesen. Hoztuk a formánkat. Lazák voltunk, de kemények, viccesek és energikusak. Legalábbis ezt hallottuk.
Még a mozgáskultúrámat is megdícsérte valaki. Csetlésnek botlás, de hogy hol van benne a kultúra???
A műsor felétől elkezdett csappanni a közönség, talán az utolsó metró vitte el a nép egy részét, talán a fülbúgató hangerő, de lehet az is, hogy a túlzott vidámságunk nem jött be a melankóliára berendezkedett hallgatóknak...
    Ezúton köszönjük mindenkinek, hogy eljött, hogy láthatóan vagy nem láthatóan jól érezte magát az est bármely pillanatában. Ők voltak azok, akik elsőkként tudhatták meg, hogy mi van a zene után: Vastrabant, Pilum és Silent Noises! :)
    Folytatás holnap Rókahonban (Szexárdon)... ROKK!