HTML

Regék a Vastrabant vándorlásiról és zajzásiról

2007. október 13-ra virradó éjjel, Kecskemétről hazafelé, kisbuszbéli álomból riadva, némi alkoholos túlfűtöttségtől hajtott enyhe, de legalább hangos szófosásba gabalyodva az a gyönyörű gondolat fogalmazódott meg bennem, hogy blogot írok zenekarom, a Vastrabant (VT) hányattatásairól. Hátha lesz, aki elolvassa.
2007.11.15-én beindult a Vastrabantról írták rovat. A legújabb linkeket majd jól kipirosozom! :)

Vízre szálltunk

2008.04.22. 10:35 Samu (VT)

   2008.04.13. Budapest, A38: Nevergreen, Beholder, Vastrabant

   Nem sikerült.
Az volt az eltökélt szándékunk (az enyém biztosan), hogy gót lányokat fogunk táncoltatni a hajó fedélközében (vagy inkább gyomrában?), de sajnos nem sikerült. Itt-ott néha láttam már-már táncszerűnek nevezhető mozdulatbimbócskákat, de szirmaik nem bomlottak fergeteges lépés- és ringáskombinációvá. Egyébként igazi gótlányok sem voltak. Olyan necckesztyűs, erősen sminkelt, édesen szomorkásakra gondolok. Vagy csak én maradtam le szememnek kedves látványukról...?

   Korán, fél 4-re (természetesen délután) kellett érkeznünk, mert egy igazán profi helyen minden bandának külön szaundcsekk, magyarul beállás (nem a piától, egyébtől) vagy hangpróba dukál a minél igényesebb megszólalás, népkiszolgálás jegyében. Talán pár percet késhettünk. Valahogy elég nehézkesen jutottunk le a hajó mellé a partra. És a parkolási lehetőség se túl sok, de megoldottuk. Nem maradtunk le semmiről. Becucc, felcucc, bemikrofon, éhenhal (meggymárka és bónti ellenére), beáll, faszán szól, mindent hall, elragadtatott.
Király volt, hogy volt hely a színpadon. A cuccok felvitele után is. És minden rendesen megszólalt, de semmi nem nyomott el semmit. Arnie le volt nyűgözve, hogy mindent hall (vokálokat is) és érti is az éneket. És mindőnknek ugyanilyen faszaságban volt része. Élmény. Nagy élmény.

   A Beholderes kollégák is a mi motyónkon pirították (dobon a Nevergreen is), így közreműködtünk kicsit cuccaink megismerésében, beállításában. Legalábbis Laló meg én. Arni és Dávid ezalatt gyorsan elszivárgott. Aztán, mikor magára hagytam Lacit (Beholder bőgős) a motyóval, azt kellett tapasztalnom, hogy Laló és Milu is eltűnt. Otthagytak szó nélkül, mint eb a szaharát. Én meg erősen néztem ki a fejemből, hogy akkor mit és hol is kellene a buta arcomba tömnöm, hogy ne szakadjon szét az üresen tátongó gyomrom. A környék ismeretének hiányában, a várható vasárnapi nihilből kiindulva nem mentem sehová. Újabb MM - Bónti kombinációval próbáltam túlélni.
Debrecen HC hősei zúztak a deszkákon, mikor az egyik meredek létrácskán két láb, majd három hatalmas pizzás doboz, végül egy giga bukósisak ereszkedett le. Buksis ficak kereste a kaja megrendelőit, akikről hamar kiderült, hogy valószínűleg nem a személyzet tagjai. Mivel hiába hívogatta a megadott számot, én éppen beálló kollégáinkra adtam tippemet, mint később kiderült nem ok nélkül. Kisvártatva odajött hozzám Laci, nem tudva, sírjon-e vagy nevessen miközben elmesélte, hogy csapata (zenekar + haverok) rendelte a megapizzákat, melyek szerényen, szolidan 22 ezer Ft-ba kerültek.
Kicsit leesett az arcom, mikor meghallottam. Három darab kb. 45 centis lepényről van szó, ami általában 2500 körül szokott bekerülni. Aztán kiderült, hogy a skacok igen lelkesen, minden mehet rá felkiáltással "ezerfeltétes" cuccokat rendeltek. Így, ha a feltétenkénti 4-500 Ft-os árat nézzük, már nem is oly döbbenetes a 22 ezer... de nem is kellemetes!
Persze első nekibuzdulásra egy pizzát is nehezen sikerült megenni nyolcuknak még vendégművész bevonásával is. Súlyos, vastag, bőségesen megrakott tésztákat majszolhattak.
Hazaútra is maradt, talán egy egész... vagy több...

   Széles és gyönyörűséges pálinkaválaszték van a hajó gyomrában. Úgy döntöttem, hogy a szőlősből muszáj átültetnem az enyémbe is. De, mivel elég kevés kosztot volt alkalmam magamba be, gondoltam, majd csak kezdés előtt, hogy mégse döntsön fel a nektár.
Jól döntöttem, érdemes volt. Fínomságos, kellemetes, simulékony nafta szaladt le remegő gigámon. Hasonló serrel kísérgettem le, magamat meg hirtelen fel, a padra, mert indult a só. Azt meg ugye nélkülem mégsem lehet!!!
Jó nagy volt a színpad. Már-már túl nagy is. Legalábbis kábeli zűrzavarom hosszához képest. Beizegtem, amit lehet, sajna valahogy a dobemelvényen feszengést kihagytam. Pedig az elején annyira terveztem... Igaz, nem volt túl magos az emelvény, de még így is nőhettem volna egy fejnyit a közösség szemében.
Nyomtuk ahogy tudtuk, Arnie feszesen, Dávid süvöltve, Laló a szokásos ringóságaival, én meg lépten-nyomon, mindig másképp. Gergő, a színpadi keverőmester szerint pávör az volt benne az tuti!
Igyekeztünk a népet intenzív testmozgásra ösztökélni, táncra invitálni, de csak a színpad csapott át időnként félőrült dervisek honába, a danszplacc szinte mozdulatlan maradt.
Na jó. Voltak lágyan bólogató fejek, ritmust verő lábak, egy-két a szövegeket különböző vehemenciával velünk szavaló száj, de igazi, fergeteges porrúgásra senki nem ragadtatta magát. Legalábbis ott lent. Instant rockot nyomtunk 20:00-tól kb. 45 percben és kb. 12 dalban. Bemutatva az első lemez anyagának nagyobb részét ízelítőt adtunk a majdan következő remekműből is.
A zaj és a pakolás végén dedikálnunk is kellett. Jó volt látni hozzá az elégedett arcokat. Lassan, de már szokjuk az érzést, úgyhogy bátran hozzátok a CD-ket máskor is!

   Ahogy lelomoltunk, lemásztunk vegyülni, dumcsizni és belesasoltunk kicsit a debreceni bajtársak műsorába is. Bár úgy tűnt, hogy a jelenlévők nem voltak túlságosan nyitottak a zenéjükre rendesen odatették a srácok. Haraptak ahogy bírtak. Pár dal után a színpad mögötti pult kedvezményes kínálatából szemezgettünk újra s mélyültünk nagy nevetésekbe és beszélgetésekbe. Például arról sikerült vitába bonyolódnunk, hogy ki szerint mennyire fontos a szövegek formája, a rím, a prozódia, szóval a külcsín. Én szeretem, ha minél inkább a tökéleteshez közelít a dolog. Ez persze nem könnyű. A többiek szinte kivétel nélkül azon voltak, hogy az a fontosabb, hogy tartalmilag 100%-os legyen, hogy meglegyen benne a szükséges plusz. Szerintem meg, ahogy a régi reklám is mondja: tartalomhoz a forma. A megfelelő forma domboríthatja ki a téma lényeges elemeit. A sánta rímek erősen csorbítják a szöveg esztétikai értékét és akár a tartalomról is elterelhetik a figyelmet. Aszonták, hogy nem eltések hallgatnak bennünket. Nem csak... de is! Ja és úgy vélem, hogy szépet, okosat, vicceset rím és egyéb nélkül szinte bárki tud mondani. (Néha még én is!) A megfelelő alakzatba rendezés lehet a kihívás. És számomra cél is.
Persze hamar új témát találtunk és röhögtünk tovább. Pl. azon, hogy kin milyen jól áll Laló vörös parókás viking sisakja. Csinosságunk momentumait meg is örökítettük. Egyszer talán eljut majd belőlük hozzámhoz is, meg talán a majdan megújuló honlapra is kerülnek majd fel mindenféle pikcsörök.

   Eme kedves, vidám és olykor hasznos csevejünk miatt a Nevergreenből szinte semmit nem láttam. Mindössze két nótára ültem ki a színpad mögé. Szerencsémre két régebbi dalba sikerült belefülelnem. Ezeket még jól ismerem és kedvelem is. Hátulról a hangzás nem volt az igazi, kiváltképp az ének tűnt halknak, de gondolom, a túloldalon, a fizetővendégeknek nem volt ilyen problémájuk. Nagy tombolásra mégsem ragadtatták magukat, de legalább felzárkóztak a sztédzs közelébe és jól láthatóan élvezték Bobék őrlését.
Sajnos a mulatság végét nem várhattam meg, jó kispolgárhoz méltón dolgoztam másnap (hétfő) és emiatt utolsó metró komplexusom (vagy fóbiám, nemtom) lett és elrobogtam, pedig még lett volna kivel és mit megbeszélnem... Talán legközelebb.

   Jó muri volt. Úgy tűnik, hogy május 18-án a Metalchamp mezőnyében visszatérünk a hajóra. Tőlünk lehet jegyet igényleni és máris jöhettek szavazni. Természetesen csak ránk! Kalandra fel!

10 komment

Címkék: zene rock koncert beszámoló pálinka metal a38 élmény show kaland hajó vastrabant lemezbemutató rocknroll

A bejegyzés trackback címe:

https://vastrabanttolas.blog.hu/api/trackback/id/tr45424673

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Minna 2008.04.23. 12:35:29

És én még azt hittem,csak a Nevergreenről maradtam le.....(pedig van goth kesztyűm és némi keserédes szomorkodást is terveztem..:P)Fene..

Samu (VT) · http://vastrabant.hu 2008.04.25. 19:53:29

Óóó... VT koncertre vidámkodást kell tervezni! Úgyis az lesz belőle! :)

Minna 2008.04.28. 12:51:06

Skizó vagyok,mindkettő ment volna :P :D

todella kaunis alias Lee · http://kaunis.blogol.hu 2008.05.06. 14:05:12

höh, ha majd jöttök erre (kár, h pécsett elmaradtok) megtáncltatlak benneteket. még bőrszoknyát is húzok, ha kell :P

Samu (VT) · http://vastrabant.hu 2008.05.06. 19:49:29

Szia Lí!
Ősszel bizton megyünk Zugolni, meg remélhetőleg a Pécs is be lesz pótolva. Ígérték. Úgyhogy a tánct eléébb vagy utóbban be fogjuk hajtani! Bőrszoknyát muszááááj...!!!

· http://kaunis.blogol.hu 2008.05.06. 22:30:30

meglesz. de ősz az messze van, addigra lehet, százszor emigráltam már :D

Samu (VT) · http://vastrabant.hu 2008.05.07. 14:08:16

Őszig még meg is őszülhetek. Bár nem tervezem. Hová emigrálnál? Meg minek? Akkor sose jönnél többet VT koncertre? :(

· http://kaunis.blogol.hu 2008.05.12. 19:06:47

nem erről van szó. amúgy nem akarok előre inni a medve bőrére. emigráláshoz pedig 3 év kell :D

Minna 2008.05.21. 19:44:32

Emigrálni hamar lehet,ha meg van a keret és a nyelvtudás.Én is dobbantok nemsoká...Persze Vastrabantra hazajárnék :P ;)
süti beállítások módosítása